2025. február 17.

Az a tény, hogy a lelkük összeforrt egy mély, érzelmi azonosulást fejez ki kettejük között. Ez nem pusztán felszínes barátság, hanem szinte testvéri kapcsolat. Nem nyerészkedést váró barátság, hanem a másik fél támogatása. Sajnos gyakran tapasztalhatjuk a „barátságokat” a bevásárlószatyrok szintjére süllyedni. Addig kell, amíg hasznát tudom venni, aztán egyszerűen eldobhatom. Jónátán Dávidban nem a vetélytársat látja meg, hanem azt a szövetségest, akivel közösek a céljaik. Jónátán önzetlen szeretete Dávid iránt különösen figyelemre méltó. A hagyományos elvárások szerint ő lenne a trónörökös, mégis lemond erről Dávid javára. Jónátán barátként tud adni és tud lemondani az övéről. Dávid pedig barátként tudja fogadni a feléje nyúló szívet és kezet.

Ez a barátság túlmutat az érzelmi kötődésen. Ez a barátság Isten tervének megvalósulásáig vezeti a szálakat. Jónátán lemond saját jogutódlásáról, és megsejti, vagy talán egyenesen rádöbben Dávid isteni kiválasztottságáról. Ezt fejezi ki az az átugorhatónak tűnő gesztus, hogy Jónátán átnyújtja Dávidnak a királyságot és a vitézséget szimbolizáló öltözékét. Így talán nem is tudva az önzetlenségével segíti Jónátán Isten tervének a megvalósulását. Ahogyan a mi tetteink is. Legyenek azok kicsik vagy nagyok előrébb vihetik az Isten tervét. Sokszor nekünk sem kerül többe, mint figyelni az eseményekre, és figyelni másokra. Isten terveit a mindennapinak tűnő apróbb dolgok vihetik előrébb. Ahogyan megtette ezt Dávid és Jónátán barátsága.

Jónátán áldozatvállalása különösen figyelemre méltó. Királyi jogutódként minden joga megvolt arra, hogy Dávidot riválisként kezelje. Ehelyett megérzi Isten tervét Dáviddal kapcsolatban. Ennek a tervnek önként alárendeli magát. Így Jónátán tette nem csupán Dávid iránti szeretet és bizalom, hanem Isten iránti hűség. Jónátán áldozata Isten nagyobb céljának beteljesedéséhez vezetett. Ez Dávid királyságában csúcsosodott ki. Dávid magvából pedig körülbelül ezer év múlva Betlehemben megszületett az Úr Jézus Krisztus. Aki által Isten emberré lett. Egy nagyobb cél érdekében. A világ megváltásáért. Az üdvösségedért és az üdvösségemért.  

Így Jónátán ószövetségi előképe Krisztus önfeláldozó szeretetének, amelyet a megváltás isteni tervéért mutatott be. Ahogy Jónátán lemondott saját jogairól, úgy Jézus is lemondott mennyei dicsőségéről. Dávid és Jónátán baráti szövetsége pedig előképe Krisztus velünk kötött új szövetségének. Ez a szövetség pedig arra hív meg minket, hogy életünket neki szentelve kövessük Őt az Isten ügyének továbbvitelében.