Mikulás-járás az óvodában

A gyermekkor az élet legcsodálatosabb időszaka. Mert a gyermeki hitet, meggyőződést, a képzelet alkotta igazságot és valóságot nem oszlathatja el sem logikus érvelés, sem semmilyen tudományosan megalapozott elmélet. Azt hisz, amit a szívével érez, és azt érez, amit a lelkébe ültetünk. Remélhetőleg szeretetet, elfogadást, emberséget és az ajándékozás örömét. 

Hogy ezek fényében mit szeretnénk tanítani a jövő nemzedékének a Mikulás-járás alkalmából, anélkül, hogy a gyermeki szívben élő varázslatot szertefoszlatnánk? Az alábbi idézet tömören és igen pontosan megfogalmazza a közvetíteni kívánt üzenetet: 
„Természetesen létezik a Mikulás. Csak arról van szó, hogy senki sem tudja egyedül megcsinálni azt a munkát, ami rá hárul. Ezért van az, hogy mindenki Mikulás. Én is, te is.” (Truman Capote) 

És mivel ő létezik, december 5-én, izgalommal teli várakozást követően megérkezett hozzánk várva várt vendégünk, a Mikulás.  Szívében szeretettel, kezében az éves számadással (a rosszcsontok és jó gyerekek listájával) szétosztotta a „méltó jutalmakat”. Idén a jó gyerekekhez hasonlóan a rosszcsontok is- szigorú tekintet és megrovó szavak kíséretében- kellemes meglepetésben részesültek. 

Bízunk benne, hogy a Mikulás intő szavait az érintettek megszívlelik, és útmutatásként szolgál nekik a következő nagy találkozásig. 

Az élményben gazdag eseményért köszönettel tartozunk a Mikulásnak, az óvodai SZMK-nak, és nem utolsó sorban Acsai Imrének.

Acsai Edith